Az intézmény története két szálon kezdődik. A Honvédkórház és Repülőorvosi Vizsgáló és Kutató Intézet (ROVKI) kialakulását és fejlődését hosszú ideig a külön út jellemezte.

A korábban Szeged városban települt Honvédkórház jogutódjaként Kecskemét helyőrségben 1950. és 1953. között épült fel - típusterv alapján - a kórház, amelynek avatására 9.sz.Honvédkórház néven 1953. tavaszán került sor. A szerv-tábla szerinti felépítés az alábbiakat tartalmazta:

parancsnokság
sebészet (80 ágy, benne nőgyógyászat)
belgyógyászat (80 ágy)
szemészet, gégészet, ideggyógyászat, fertőző osztály (20-20 ágy)
bőrgyógyászat (10 ágy)
laboratórium, röntgen, fogászat, fizikoterápiás részleg
az osztályoknak megfelelő járóbetegrendelések.

Meginduláskor a kórház parancsnoka dr. Surtya Károly o.ezds. volt, aki negatív emberi tulajdonságai ellenére igen jó szervezőkészségről tett tanúbizonyságot. A parancsnokságot 1954. decemberében dr. Losoncz Mihály o.szds. vette át. Igen aktív katonai és társadalmi tevékenységét 1978. decemberéig (tehát 24 éven át) végezte. Ekkor parancsnokká dr. Medveczki Pál o.alez.-t nevezték ki. A parancsnok gyógyító helyettesi és egyben rendelőintézeti vezető főorvosi helyet 1966-ban rendszeresítették, ezt először 1971-ben töltöttek fel kinevezéssel, dr. Oláh Lajos o.őrgy. személyében. Közben 1957-ben a kórház neve MN 2.sz. Katonai Kórházra változott.

A kezdeti időszakban a neves orvos-alapítótagok (dr. Endreffy Géza, dr. Szarvas Béla, dr. Csorba Sándor, hogy csak néhányat említsünk) mellett igen sok szakképzetlen katona-ápoló dolgozott, ezek kiképzésére később került sor. 1966-ban a sebészeti osztály két részre oszlott, kialakult a 40 ágyas baleseti sebészeti osztály, benne idegsebészeti részleggel. Ekkor kezdett működni a központi sterilizáló és az önálló intenzív- és aneszteziológiai osztály. 1971-ben megszűnt a fertőző osztály, helyette közegészségügyi-járványügyi decentrum alakult, majd 1975-ben megszűnt a bőrgyógyászati osztály is.

Már a kezdet kezdetén - a kor követelményének megfelelően - jelentős pártpolitikai és szakszervezeti tevékenység folyt. A szakszervezet 1953-beli megalakulásakor 182 főt számlált, ami 4 év alatt 252 főre nőtt. A kórház vezetése igen jó kapcsolatokat épített ki a megye és a város párt-, állami és társadalmi szervezetei vezetőivel. A kórház szakmai munkáját ezek a fórumok azzal is elismerték, hogy évenkénti szűrővizsgálataikat a Katonai Kórház rendelőintézete végezte el.

A kórház gyógyító-gondozó tevékenysége igen jól illeszkedett a polgári betegellátásba, annak szerves részét képezte. 1965-től a baleseti sebészeti osztály heti két ügyeleti napon végezte a polgári betegek sürgős felvételét, kicsivel később belépett az ügyeleti rendszerbe az intézmény valamennyi osztálya. Mindez úgy történt meg, hogy az alapfeladat, a Néphadsereg igényjogosult állományának (hivatásos katonák és családtagjaik, nyugdíjasok, sorállomány) ellátása nem csorbult. A kórház vezetése katonai jelentőségénél fogva is kiemelt feladatnak tekintette a növényvédőszer mérgezettek ellátását a belosztály toxikológiai részlegén, ahol pl. 1965.és 1980. között évi átlagban 50 főt láttak el.

1984-ben került a kórház élére - először kórházparancsnoki, végül igazgatói, illetve főigazgatói beosztásba - dr. Polgár József o.alez. Az Ő parancsnoksága alatt került átadásra és kezdte meg működését az új és korszerű szakorvosi rendelőintézet, alakult ki, majd fejlődött igen jelentős mértékben a központi diagnosztika, az endoszkópia és az intenzív betegellátás. dr. Polgár o.ezds. nevéhez fűződik a kórház és a ROVKI 1995. évi fúziójának előkésztése és kidolgozása, és természetesen Ő volt az összevont intézmény első főigazgatója.

Áttérve a ROVKI történetére, abból kell kiindulnunk, hogy 1965-ben szétvált az addig egységes polgári- és katonai repülőegészségügy. Az akkori katonai vezetés diszlokációs terve alapján ebben az évben kezdte meg működését Kecskeméten a 2.sz. Katonai Kórházzal közös elhelyezési körletben, de különálló épületben a ROVKI. Első parancsnoka rövid ideig a kórház akkori parancsnoka, dr. Losoncz Mihály volt, őt követte ebben a székben - már önálló intézet vezetőjeként, bár néhány kiszolgáló területen a kórházhoz utalva - dr. Szántó Ferenc o.alez. A szakmai felügyeletet először dr. Echter Tibor o.alez., majd 1970-től dr. Hideg János o.alez., az Országos Légierő Parancsnokság (OLP) akkori vezetőorvosai látták el. A HM szervezeti változásai következtében a ROVKI 1972-ben levált az OLP kötelékéből és a Hadtápfőnökséghez tartozó Egészségügyi Szolgálatfőnök alárendeltségébe került. Az intézet parancsnoka ekkor már dr. Gyökössy József o.alez. volt, a szakmai felügyeletet - mint MH repülő főszakorvos - továbbra is dr. Hideg János látta el. Ezt követően, 1976-tól 1987.decemberéig dr. Kovács Jenő o.ezds. töltötte be az intézetparancsnoki tisztséget. Őt követte ebben a beosztásban dr. Remes Péter o.alez., aki egyben a repülő főszakorvosi teendőket is ellátta, 1995-ig.

A ROVKI életében 1972. és 1985. között számos jelentős esemény történt, melyek közül hármat emelünk ki. 1975-ben megépült és átadásra került a ROVKI új szárnya, amelyben helyet kapott sok kényelmes orvosi szoba mellett a laboratórium, a pszichológiai osztály és mindenekelőtt a rendkívül korszerű barokamra. Kiemelt jelentőségű volt 1977-ben az első magyar űrhajós kiválogatása. A kiválogatás eredményességét Farkas Bertalan 1980-as űrrepülése mindennél jobban bizonyítja, a tudományos eredményeket pedig mai napig hasznosítjuk repülőorvosi tevékenységünkben. Végül feltétlenül meg kell említenünk a funkcionális diagnosztikai részleg és a modern hajózószálló kialakítását 1986-ban.

A ROVKI alaprendeltetése kezdettől fogva a katonai pilótajelöltek, növendékek, a kiképzett repülőállomány, valamint a repülést kiszolgáló földi állomány (műszakiak, repülésrányitók) alkalmassági vizsgálatainak és szűrővizsgálatainak végzése volt. Az utolsó években az intézet lényegesen nyitottabbá vált és felvállalta extrém fizikai és szellemi megterheléseknek kitett embercsoportok szűrővizsgálatát is. Tudományos téren jelentős eredményeket ért el a repülő- és űrorvostan területén, kezdetben az Interkozmosz, később a Magyar Űrkutatási Iroda koordinálása alatt.

A Magyar Honvédség átszervezésének elemeként 1995. december 16.-ával megszűnt a 2.sz. Honvédkórház és a ROVKI, és a két intézmény bázisán megalakításra került az MH Kecskeméti Repülőkórház. Az összevont intézmény funkciója, feladatai lényegében változatlan maradtak. Főigazgatójául dr. Polgár József o.ezds.-t nevezték ki, helyettesei dr. Kéri Tamás o.ezds. klinikai igazgató és dr. Csengery Attila o.ezds. repülőorvos igazgató voltak, a repülő főszakorvosi beosztásba dr. Pozsgai Attila o.alez. került. dr. Polgár o.ezds. nyugdíjba vonulása után és a kiirt pályázat megnyerése alapján a főigazgatói kinevezést 1997. márciusában dr. Pozsgai Attila o.ezds. kapta meg.

A Kecskeméti Repülőkórház jelenleg 245 ágyon gyógyítja a betegeket. Ebből a belgyógyászat 70, az általános sebészet 40, a traumatológia, az ideggyógyászat és a pszichiátria 30-30 ággyal, a szemészet és a fül-orr-gégészet 20-20 ággyal rendelkezik. Az intenzív osztályunk 5 ágyas. Valamennyi osztálynak megvan az ambuláns háttere, emellett önálló bőrgyógyászati, nőgyógyászati és fogászati szakrendelésünk van. Természetesen rendelkezésre áll diagnosztikus háttérként a központi laboratórium és röntgen-osztály. Éves átlagban több mint 6000 fekvőbeteget ápolunk, és mintegy 140000 járóbeteg fordul meg szakrendeléseinken. Átlagos ágy-kihasználtságunk 70-85 % között mozog. A beteganyag 48 %-a igényjogosult, 52 %-a nem igényjogosult (többnyire a város és környéke lakosságából származó) beteg.

A repülőorvosi tevékenységet alapvetően, de nem kizárólag két osztály látja el. Az egyik a Repülőorvosi Bizottság, amelybe integrálódott a Pszichofiziológiai Laboratórium, a másik a Repülőorvosi Kutató Osztály, amely a Funkcionális Diagnosztikai Laboratóriumot, a Magassági Vizsgáló Laboratóriumot és a Kutató Laboratóriumot foglalja magába.

Ezt a kiterjedt és - bízvást állíthatjuk - elismert klinikai és repülőorvosi tevékenységet 458 fős személyi állomány látja el, akik közül 65 a hivatásos állományú, a többi közalkalmazott. A 75 fős orvosi gárda közel háromnegyed része hivatásos katonaorvos.

Intézményünk történelme során végig és jelenleg is nap, mint nap igazolja jelentőségteljes szerepét a katona- és polgári betegek magas szintű ellátásában, a repülőorvosi alkalmassági-minősítő tevékenység végzésében, a tudományos kutatásokban és a szakmai kiképzések-továbbképzések területén. Egyedülálló szerepet tölthetünk be a néhány évvel ezelőtt létrehozott un. MOBIL-csoportunkkal a katasztrófa ellátásban, de őszintén reméljük, hogy ennek éles bevetésére soha nem kerül sor. A hazai és nemzetközi kapcsolataink, tevékenységünk színvonala és - nagyképűség nélkül mondhatjuk - általános elismertségünk optimizmusra ad okot jövőnket illetően.